2020-07-29 11:11:49

 

 

2020.07.31.

 

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:8 Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.

 

Hamar letértek az útról! Házassági évfordulónkon végre megtaláltuk a Tettye fölötti Ilonka pihenőt. Bár ritkán tudunk feljutni oda, de ezt a kedves helyet nem találtuk korábban. Gyülekezetünk 99 évet élt volt főgondnoka, Kenessey Aladár építtette felesége Szánthó Ilona emlékére. Emiatt tartottam fontosnak, hogy a gyerekkoromból ismert helyet megtaláljuk, de valahogy elvétettük az utat. Milyen könnyű utat téveszteni! Egy kereszteződésnél rossz döntés és máris nem ott kötünk ki, ahol szerettük volna.

            A rossz döntés következményei még a szövetségkötés megismerése előtt meglátszanak. A szabadító tettet megtapasztaló nép a Szabadító által felajánlott útról hamar letér. Mintha idegen városban járnánk és a helyi lakosok útbaigazításánál mi jobban akarnánk tudni, hogy merre is kell mennünk! A nép a maga kezébe helyezi az útját, pedig Isten kezében van az jó helyen!

            „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (25.zs.) Életünk tele van útkereszteződésekkel! Elakadhatnánk, eltévedhetnénk, ha a magunk kezében hagynánk a döntést, ám az isteni vezetésre lehet jól dönteni. Egyszer Kölkedre igyekezve hittanosokat vittem. Akkor épült egy körforgalom, kétszer körbementem és így sikerült jó helyen kimenni. A hittanosok évekig nevettek ezen, de nem tévedtünk el a körforgalomban!

            Lehet Isten segítségével jó döntést hozni és jó irányba indulni!

 

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam! Ámen!

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.30.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:8 Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.

 

Hamar letértek az útról! Házassági évfordulónkon végre megtaláltuk a Tettye fölötti Ilonka pihenőt. Bár ritkán tudunk feljutni oda, de ezt a kedves helyet nem találtuk korábban. Gyülekezetünk 99 évet élt volt főgondnoka, Kenessey Aladár építtette felesége Szánthó Ilona emlékére. Emiatt tartottam fontosnak, hogy a gyerekkoromból ismert helyet megtaláljuk, de valahogy elvétettük az utat. Milyen könnyű utat téveszteni! Egy kereszteződésnél rossz döntés és máris nem ott kötünk ki, ahol szerettük volna.

            A rossz döntés következményei még a szövetségkötés megismerése előtt meglátszanak. A szabadító tettet megtapasztaló nép a Szabadító által felajánlott útról hamar letér. Mintha idegen városban járnánk és a helyi lakosok útbaigazításánál mi jobban akarnánk tudni, hogy merre is kell mennünk! A nép a maga kezébe helyezi az útját, pedig Isten kezében van az jó helyen!

            „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (25.zs.) Életünk tele van útkereszteződésekkel! Elakadhatnánk, eltévedhetnénk, ha a magunk kezében hagynánk a döntést, ám az isteni vezetésre lehet jól dönteni. Egyszer Kölkedre igyekezve hittanosokat vittem. Akkor épült egy körforgalom, kétszer körbementem és így sikerült jó helyen kimenni. A hittanosok évekig nevettek ezen, de nem tévedtünk el a körforgalomban!

            Lehet Isten segítségével jó döntést hozni és jó irányba indulni!

 

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam! Ámen!

 

 

2020.07.29.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:8 Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.

 

Hamar letértek az útról! Házassági évfordulónkon végre megtaláltuk a Tettye fölötti Ilonka pihenőt. Bár ritkán tudunk feljutni oda, de ezt a kedves helyet nem találtuk korábban. Gyülekezetünk 99 évet élt volt főgondnoka, Kenessey Aladár építtette felesége Szánthó Ilona emlékére. Emiatt tartottam fontosnak, hogy a gyerekkoromból ismert helyet megtaláljuk, de valahogy elvétettük az utat. Milyen könnyű utat téveszteni! Egy kereszteződésnél rossz döntés és máris nem ott kötünk ki, ahol szerettük volna.

            A rossz döntés következményei még a szövetségkötés megismerése előtt meglátszanak. A szabadító tettet megtapasztaló nép a Szabadító által felajánlott útról hamar letér. Mintha idegen városban járnánk és a helyi lakosok útbaigazításánál mi jobban akarnánk tudni, hogy merre is kell mennünk! A nép a maga kezébe helyezi az útját, pedig Isten kezében van az jó helyen!

            „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (25.zs.) Életünk tele van útkereszteződésekkel! Elakadhatnánk, eltévedhetnénk, ha a magunk kezében hagynánk a döntést, ám az isteni vezetésre lehet jól dönteni. Egyszer Kölkedre igyekezve hittanosokat vittem. Akkor épült egy körforgalom, kétszer körbementem és így sikerült jó helyen kimenni. A hittanosok évekig nevettek ezen, de nem tévedtünk el a körforgalomban!

            Lehet Isten segítségével jó döntést hozni és jó irányba indulni!

 

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam! Ámen!

 

 

2020.07.28.

 

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:8 Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.

 

Hamar letértek az útról! Házassági évfordulónkon végre megtaláltuk a Tettye fölötti Ilonka pihenőt. Bár ritkán tudunk feljutni oda, de ezt a kedves helyet nem találtuk korábban. Gyülekezetünk 99 évet élt volt főgondnoka, Kenessey Aladár építtette felesége Szánthó Ilona emlékére. Emiatt tartottam fontosnak, hogy a gyerekkoromból ismert helyet megtaláljuk, de valahogy elvétettük az utat. Milyen könnyű utat téveszteni! Egy kereszteződésnél rossz döntés és máris nem ott kötünk ki, ahol szerettük volna.

            A rossz döntés következményei még a szövetségkötés megismerése előtt meglátszanak. A szabadító tettet megtapasztaló nép a Szabadító által felajánlott útról hamar letér. Mintha idegen városban járnánk és a helyi lakosok útbaigazításánál mi jobban akarnánk tudni, hogy merre is kell mennünk! A nép a maga kezébe helyezi az útját, pedig Isten kezében van az jó helyen!

            „Útaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (25.zs.) Életünk tele van útkereszteződésekkel! Elakadhatnánk, eltévedhetnénk, ha a magunk kezében hagynánk a döntést, ám az isteni vezetésre lehet jól dönteni. Egyszer Kölkedre igyekezve hittanosokat vittem. Akkor épült egy körforgalom, kétszer körbementem és így sikerült jó helyen kimenni. A hittanosok évekig nevettek ezen, de nem tévedtünk el a körforgalomban!

            Lehet Isten segítségével jó döntést hozni és jó irányba indulni!

 

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak. Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam! Ámen!

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.27.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:7 Ekkor így szólt az ÚR Mózeshez: Indulj, menj le, mert elromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból.

 

Gépiparis múltam ellenére számomra minden gép egy rejtély! Nem pontosan tudom, hogy mitől megy, mit kell tenni vele a működéséhez. Csak annak örülök, ha működik. Ha elromlott, akkor szerelőhöz fordulok. Ebben a történetben Mózes kapja a hírt, elromlott a néped.

            Közösségek is tudnak elromlani. Olyan lehet az emberi közösség, mint a meghibásodott gép. Pál gyülekezetekhez szóló levelei is ezt mutatják. Olyanok, mintha gyülekezet-karbantartási utasítások lennének.

            A nép korábbi lázongásai már jelezték a bajt, de az igazán mélypont itt jött el. Elromlott a nép. Sokszor szorul még javításra, de ez az első nagyobb meghibásodás! Fontos erre odafigyelni! A láthatatlan és irányíthatatlan Isten szemlélése talán azt az érzést kelti, mintha bármit meg lehetne tenni vele!

            Annyi minden romlott már el: első emberpár, nép, vallásosság, gyakorlat, világ. És mégis! Isten nem akarja kidobni az emberiséget, mint, ahogy velünk kidobatják a Kínában gyártott és rövid úton elromlott készülékeket, melyeket nem érdemes javítani. Mózest küldi-, ez számomra azt mutatja, hogy ezen a mélyponton is akar segíteni Isten.

            Az emberiség legmélyebb pontja a kereszt. Ahhoz, hogy az megvalósuljon, szükség volt mindannyiunk fertelmes bűnére. Mégis abban a mélypontos pillanatban a megmentésünk történik meg.

            Javítható a szerkezet! Ezt elfogadni nem is olyan könnyű, pedig így van. Javítható és Isten javítani is akarja! Ezért indul el a fájdalmas, de tisztító folyamat! Mózes indul! Mert Isten indítja!

 

Urunk! Áldunk téged, mert nem adod fel az értünk való küzdelmet, hanem a mi életünket is javító kezedbe veszed! Ámen!

 

 

2020.07.26.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:4 Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.

 

Az ige számomra hordoz némi humort is. Az istent el kell készíteni! Áron és a nép fordítva üli meg a lovat és nem találja a ló fejét. A sorrenddel van a baj. Az élő Isten és az istenek között óriási különbség a lét és nemlét kérdésében van. A bálványt faragják, öntik, kalapálják, más helyütt az igében olvashatjuk, hogy odaláncolják, hogy el ne dőljön. A bálványhoz alapanyag kell! Fa, meg arany, réz, ezüst, stb. Az ember nem tud életet adni „alkotásának”, hát életet képzel mögé.

            Az élő Isten embert alkot, teremt. Semmiből létrehozza és annak elmúlása után feltámasztja az embert. Képes életet adni és elvenni, majd újra adni, sőt örök életet adni. Az élő Isten megelőzi létében is az embert. Ő Alkotó, mi alkotásai vagyunk!

            Ebben az összefüggésben érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az ember mégis a bálványokhoz? Talán egy válasznak jó, hogy az ember megijed az élő Isten akaratától, mellyel igényt tart életére! Az ember menekül Isten elől, hogy ne lássa egész életét. Pedig Isten elől sem bokor, sem fügefalevelek nem takarhatnak el.

            A bűneset óta az ember könnyebben hisz saját csinálmányaiban, mint az őt alkotó Istenben. Ennek csúcsa az, amikor Jézus Krisztust nem fogadja be a világ! János 1, 10A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: 11saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.

 

Kegyelmes Urunk! Adj nekünk látást arra, hogy hol kell összetörni a bálványokat és képviselni Téged emberek életének megmenekülésére! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

 

2020.07.25.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:2 Áron ezt mondta nekik: Szedjétek ki az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám!

 

Adományról van szó a szövetség parancsai között is. A Szent Sátor is adományokból épül. Itt azonban a bálvány kér adományt. A bálvány lerabol a történetben ékszereket, de jól tudjuk, hogy a bálvány anyagiakkal kezdi és végső soron életeket rabol csak igazán. Ebben a történetben nem az lesz a legnagyobb veszteség, amit fülbevalóként odaadnak, hanem az, hogy a bálvány elveszi az életüket! Elveszti a választott nép számára azokat, akik az aranyborjú előtt hajlongtak!

            Minden bálvány életeket rabolni épül fel. És a bálványok esetében a forma már másodlagos, a lényeg a fontos: életek megszerzése a cél! Isten kezéből akarja kiragadni az életeket, minél többet. A bálvány nem puszta bohóckodás csupán, hanem a gonosz eszköze az ember ellen. Hazugság önmagában.

            A karantén idején rádöbbenhettünk, hogy világunk, korszellemünk tele van bálvány-gondolatokkal. Nem omlott össze a világ. Nem omlott össze azoktól a dolgoktól, melyeket elhagytunk. nem siettünk sehova, csökkentettük rohanásunkat. Nem igyekeztünk mindenhol ott lenni. Nem éreztük azt a sajátos érzést, hogy mindennap többször a boltban kell kikötnünk! Tudtunk egymásról, mert volt időnk tudni egymásról. A növekedés és fogyasztás hamis illúziója megdőlt. Tulajdonképpen tabukat döngettünk. A fogyasztói társadalom aranyborjúja meglátszott és kilógott a patája a világból.

            Szükséges-e az, hogy a világ kényszerére újra az aranyborjú szolgái legyünk? Nem szükséges! Fordíts hátat a bálványnak és csak az Úr felé nézz!

 

Mennyei Atyánk! Ha már látjuk a világ bálványait, akkor erősíts bennünket arra, hogy nemet mondjunk a kísértésnek! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

2020.07.24.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:1 Amikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, összegyülekezett a nép Áron köré, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt azzal a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból.

 

Másodszor ez az ige. De most nem Isten látszólagos késlekedéséről, hanem Áron szerepéről ejtsünk szót! Áron a szövetségben néven nevezett személy, hiszen ő és utódai lesznek a papok. Az aranyborjú esetében elég dicstelen a szerepe. A nép kérésének engedelmeskedve azonnal nekikezd Isten kiábrázolásához. De végső soron kudarcot vall, hiszen Isten nem azonosul az Áron által készített bálvánnyal. A nem Isten által elrendelt szobor nem válhat Isten jelenlétének tárgyi eszközévé. Önmagában még egy bármilyen jóindulattal és teológiai hozzáértéssel készített tárgy sem lehet hordozója az Isten lényegének.

            Áron személye ebben a történetben menthető is lehetne, hiszen még Áron sem tudhat arról a törvényről, amelyik Mózes kezében indul a hegyről a nép felé. Ámde eddig is tudhatott arról, hogy Isten soha sem a láthatóságára, hanem tetteire alapozta bemutatkozását! Népszerű istenképet próbál alkotni, amelyik egyébként megfelel az ókori keleti ember lelkületének. Itt egy pillanatra álljunk meg! Népszerű istenképet kell-e közvetítenünk, vagy igaz istenképet? És a válaszunk csak az lehet, hogy az ige fényében nem a népszerűség Isten eszköze, hanem az, hogy azokra, akikre igét bíz, azokat a tiszta igehirdetéssel bízza meg. Ha Jézus Krisztus a népszerűségre hajtott volna, akkor a történelem csúcspontja a jeruzsálemi bevonulás hozsannázó sokasága lenne. De a történelem csúcspontja a kereszt, mint a legtisztább igehirdetés!

            Nem a népszerűség a cél, hanem az Isten ügyének hűséges képviselete!

 

Irgalmas Istenünk! Mutass rá életünk aranyborjúira és törd porrá, hogy igéd hirdetése lehessen szent feladatunk! Ámen!

 

 

 

2020.07.23.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

  Mózes 2. könyve, a kivonulásról 32:1 Amikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, összegyülekezett a nép Áron köré, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt azzal a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból.

 

A számomra csodálatos rendelkezések után máris a bukás ideje jött el. Amikor számukra csalódást jelent az „adj Uram Isten, de rögtön” elmaradása, akkor Áron köré gyűlnek: készíts nekünk istent! Isten és a nem élő istenek csatájának végeredménye nem kérdéses, mégis ebben a világban ez újra és újra jelentkező probléma. Isteneket gyárt az ember, hogy az élő Isten nem számítása szerinti tetteit elhárítsa.

            Mózes késlekedik? Hát nem őértük ment fel a hegyre? Hát nem valamiféle isteni alkotmány összeállításában sürgölődik, mely a javukra van? A nép szívében Mózes iránt megdőlt a bizalom és ennek következménye, háttere és egyben előzménye, hogy Isten iránt is megdőlt, vagy még nem épült fel ez a bizalom.

            Szerintük Isten is késik! És ez nem is távoli gondolat! Sokszor szerintünk is késik! Ott visszhangzik bennünk: meddig még? Sokszor úgy éljük meg emberi időnkben az isteni időket és alkalmakat, hogy azok nem helyükön és idejükben vannak! És mintha tényleg késlekedne! Lázár gyászolói is úgy érezték, hogy Jézus késlekedik és bizony mi is értetlenül állhatnánk meg a tény előtt, hogy János szemrebbenés nélkül ír erről a késlekedésről! De mégis minden idejében történik: a reménytelenül halott Lázárt adja vissza családjának!
            Legyen annyi alázatunk, hogy a mi óráinkat időzítjük Isten idejéhez és ne fordítva akarjuk!

 

Áldott Urunk! Milyen nehéz kimondani sokszor: Te jobban tudod! Te nem késlekedsz! Lázadó lelkünket hajlítsd idődhöz, hogy helyesen számoljuk napjainkat! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

 

2020.07.22.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 31:18 Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.

 

Még talán 1992-ben Isztambulban láttam néhány csontot múzeumi tárlóban, amelyek feliratuk szerint Keresztelő János csontjai voltak. Természetesen nehéz lenne bizonyítani a tényt és éppígy nehéz lenne bizonyítani az ellenkezőjét is. De számomra kifejez ez valami örök emberi vágyat arra, hogy a Kijelentés tárgyai és személyeinek maradványai mindig foglalkoztatnak minket. Milyen jó lenne személyesen látni Isten ujjának lenyomatait a két kőtáblán! Bár ez az első kiadás nemsokára összetörik és a második kiadáson már Mózes keze nyoma lesz, de még azt is jó lenne látni!

            Pedig nem vagyunk Isten ujjlenyomatai nélkül! Nem fontosak ezek a tárgyak, mert Isten ujjlenyomatát sokszorosan szemlélhetjük a magunk életén! Ott van a puszta létezésünk, mert az életünk nem magától állt elő. Isten teremtményeiként úgy hordozzuk ujjlenyomatát, mint a cserépkorsó a fazekas ujjainak nyomát! Aztán ott van az élet során megtapasztalható, Isten jelenlétét, gondviselését mutató ezernyi ujjlenyomat. A gyermekkorunkban, ifjúkorunkban önfeledtségünkben is óvó ujjak éppúgy, mint a felnőtti életünket elindító és azt öregkorunkban is végigkísérő isteni kéz érintése!

            Megnyugtat, hogy Isten ujjlenyomatai ott vannak életünkön és így nincs szükségem a kőtáblákra, vagy azoknak régészek által előásott darabjára. Templomfal burkoló tégláin látok évszázados ujjlenyomatokat megmerevedve és mennyiben más az én életem, ahol Istennek régi és mai ujjlenyomatai folyamatos vezetéséről beszélnek! Szemléljük ezeket az ujjlenyomatokat bátran nyári elcsendesedéseinkben!

 

Köszönjük Istenünk, hogy teremtő és gondviselő kezed nyomát életünkön hordozhatjuk áldásul másoknak is, hitvallásul a világ felé! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

 

2020.07.21.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 31:13 Így beszélj Izráel fiaival: Tartsátok meg szombatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre. Így tudjátok meg, hogy én, az ÚR vagyok a megszentelőtök.

 

A jelek torzulnak. Milyen kegyelmi jel volt a szivárvány és ma mivé tették! Jel volt a házasság, ma sokan azt mondják: az csak papír! Jel volt a nyugalom napja és sokan teszik ma azt a nyughatatlanság napjává.

            Végre vissza kellene szereznünk a jeleket. Azokat a jeleket, amelyeket Isten rendelt. Azokat a jeleket, melyek valósággal kettéválasztják az emberiséget! Hiszen akik Isten tulajdonában vannak, azok számára a jelek érthetőek, akik pedig elfordultak Istentől azok számára új, de hamis jelentésük lesz a jeleknek.

            A nyugalom napja elsősorban Istennel való kapcsolatunkról szól. Arról a viszonyulásról, ahogy Isten kegyelmesen felénk fordult és övéinek pecsételt el minket. Tette ezt Krisztusban egyháza felé és személyesen is kinek-kinek a szíve felé. Arról az isteni bemutatkozásról és a ráadott válaszról van szó, melyben részünk volt. Arról a jelenről van szó, amelyet nem szeretnénk nélküle élni. Ott van a vasárnapunkban a vele való találkozás izgalma, az általa nekünk adott Ige, és engedelmességünket kifejező imádságos szívünk. Nem elsősorban arról szól a vasárnap, hogy kipihenjük magunkat. Persze a pihenés sincsen kizárva. De sokkal inkább a lelkünk Isten munkája általi rendbetétele és a nyomában következő felszabadulás és feltöltekezés a vasárnap következménye.

            Jel tehát a vasárnap megélése és negatív irányban jel sokaknak a meg nem élt vasárnapja. Talán sokan éreztük már azt, ha ritkán bár, de kimaradt a klasszikus vasárnapi nyugalomnapjánk, hogy még az időérzékünk is elromlik. Értünk van a szombat (vasárnap) és nem ellenünk!

 

Kegyelmes Istenünk! Szent tetteidre emlékezünk vasárnap. Szent tetteidet tapasztalhatjuk meg a mi napjainkban és jövőnkre is szent tetteid reményében nézhetünk! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.20.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 31:2 Lásd, név szerint elhívtam Becalélt, Húr fiának, Úrínak a fiát a Júda törzséből.  31:3 Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra,

 

Ha az egyházra gondolunk, akkor gyakran kifelejtjük azt a tudást, melyet a különböző hivatásokban élők kaptak, és amellyel Isten dicsőségére élnek. Pedig hányféle mesterséget gyakorló testvérünk járult már hozzá a templom és épületeink szépségéhez, a környezetünk rendezettségéhez. Egy fűnyírás, egy fa levágása, festés és mázolás, hegesztés, famunka, a kiskert gondozása, virág a templomba, pakolásban való segítség és a teljesség igényét most fel kell adnom, mert nem tudnám felsorolni mindazt, amit szolgálatunk során megtapasztaltunk. Sütemények sokasága, főzés, hímzés, varrás, mosogatás, cipekedés, stb. mind- mind hozzájárul ahhoz, hogy mindenek ékesen és jó rendben menjenek.

            Van egy óriási és felmérhetetlen kincsestára minden gyülekezetnek és ez nem más, mint tagjainak talentum-halmaza. Szolgáló lelkek olyan praktikus ismerete, mellyel cselekedni tudnak olyan helyzetekben, amikor arra a tudásra szükség van. Magam mindig kapható voltam nehezebb munkára is, de szaktudás nélkül és ezért egyre inkább megtanultam értékelni az ésszel végzett munkát, a kézügyességgel, szakmai ismeretekkel rendelkező emberek munkáját!

 Hálaadnivalója is van minden gyülekezetnek azért, hogy Isten ad Becalél-embereket. Ezért a bölcsességért, értelemért, képességért, gyülekezeti szürkeállományért szüntelen hálát kell adni!

 

Mennyei Atyánk! Megköszönjük az alkalmassá és szolgálatkésszé tett testvéreinket, bármiben is tudnak segítségére lenni ügyednek! Te add, hogy kisebb gyülekezetekben is legyenek szolgálatot végző, dicsőségedre munkálkodó lelkek! Ámen!

 

 

2020.07.19.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 30:32 Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen előttetek is.

 

Felkenés. Felkent. Hittanosok szoktak ezekből a szavakból eleinte viccet csinálni, amíg meg nem tudják értelmét. Utána azért komolyabban állnak hozzá. Olyan kenetről van szó, mely a tárgyak szent voltát biztosítja, valamint Áront és utódait szent papi rendé formálja. Nem való ez a hétköznapi használatra!

            Királyok, papok, ritkábban próféták felkenéséről kapunk hírt. Sokszor mindez együtt jár a Lélektől kapott karizmák megkapásával. Aztán azt látjuk, hogy a felszentelő megkenés mellett profán/hétköznapi megkenések is vannak gyógyító, vagy végtisztességet megadó céllal. A felkent személy valami különleges szolgálatra rendeltetett, szenteltetett.

            A Felkent: Masiah, Krisztosz, héberül és görögül. A mi számunkra a szóhasználat megváltozott. Nagybetűsen Jézus Krisztusról, azaz Jézusról a Felkentről, a Messiásról szól. Háromszoros felkenetése: a Király, a Főpap, a Próféta. Sajátosan egyesül benne e három tisztség. Mindegyikből a tökéletes mintakép, de e tisztségek mind elmondanak valamit arról, hogy mit tett és tesz értünk Krisztus.

            Bár mi nem gyakorlunk istentiszteleteinken felkenést, de Isten felkent népe vagyunk az egyház tagjaiként. És mint ilyen nem mindegy, hogy megéljük-e ezt az odaszentelődésünket, melyre fogadalmat is tettünk konfirmációnk alkalmával!

 

Megváltónk! Kérünk arra, hogy életünket elhívó szavad újra és újra elénk idéződjék, hogy megújuljunk elpecsételésünkben! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.18.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 30:20 Mosakodjanak meg a vízben, mielőtt bemennek a kijelentés sátrába, hogy ne haljanak meg, ha az oltárhoz járulnak, és szent szolgálatot végeznek, vagy tűzáldozatot mutatnak be az ÚRnak.

 

A réztenger kapcsán felmerül bennem a kérdés: van-e bemosakodásunk és van-e kimosakodásunk istentisztelet előtt és után? Magam szolgálati tapasztalatból azt tudom mondani, hogy ha nincs idő rá, akkor az az egész istentiszteleten meglátszik. Lelkészi szolgálatban előfordul, hogy a lelki bemosakodás idejében ér megdöbbentő hír, vagy kell cselekednem teljesen hétköznapit. Ilyenkor nehéz kiszellőztetni a gondolatokat. Néha segítek a főzésben és esett már úgy, hogy a szószéken is ott éreztem a kezemen a megpucolt hagyma szagát/illatát és engem zavart! (Pedig kezet mostam!) Célszerű tehát a lelkünk bemosakodására nagy figyelmet fordítani, hogy az ige kitisztított gondolkodásba érkezzék!

            Kimosakodás. Vannak élethelyzetek, melyekből kifelé is tisztulni kell. Sok temetési szolgálatot végezve az ember beletemetkezhet a temető világába. Bár minden temetésnél fontos az együttérzés, de a szolgálattevő ki kell, menjen a világba. Egyszer temetés után nem sokkal volt esküvőm egy délután. Ugyanabban a liturgikus öltözékben ezt úgy lehetett megtenni, hogy közöttük egyszerre átmosakodtam magam a másik szolgálatra.

             A templompadokban ülve istentisztelet előtt ilyen mosakodást jelent a 154. dicséret. (Erről presbiteri határozat is született!) Jó rákészülni és megfürödni az énekben. Jobb mintha az istentisztelet úgy kezdődne, hogy a megelőző percekben még a hétköznapi témáinkat beszélnénk ki! Egy-egy emlék jön elém, amikor egy gyülekezeti teremben azt vártam az úrasztala mögött, hogy fejezzék be a beszélgetést, mert kezdenénk!

 

Köszönjük, hogy nem odaesünk, hanem elcsendesedhetünk és mosakodhatunk lelkünkben! Köszönjük Atyánk, hogy Te már ma hangolsz bennünket a holnap alkalmaira! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.17.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 30:12 Amikor névjegyzékbe veszed Izráel fiai közül a számba veendőket, adjon mindenki váltságdíjat magáért az ÚRnak, amikor számba veszik, hogy ne érje őket csapás a számba vétel miatt.

 

Néha számháború folyik a világban. Számokat mindenki tud mondani és ezek a számok kellőképpen ellenőrizhetetlenek. Tele van egy gyülekezet is számokkal. Pénzügyeinket is számok jellemzik. A gyülekezet mérete is számok függvénye. Hány fő van a választói névjegyzékben? Döntőek ezek a számok?

            Ha nem abszolutizáljuk ezeket a számokat, akkor van értelme. Pécsett például a két gyülekezet névjegyzéke együtt arra mutat rá, hogy még mindig nagyon sok a lappangó református. Tehát a szolgálat új útjait kell, kutassuk, hogy ne vesszenek el végleg a szemünk elől olyanok, akikről a gyülekezet nyilvántartása nem tud. Lehet felhívni a lelkészek figyelmét rejtett reformátusokra!

            A számok mutatják a rövid távú változásokat is. Idén mélyponton az esküvők száma. A temetéseké és kereszteléseké szokványos. A legtöbb esküvő jövőre menekül a vírus elől. A templomba járók száma mutatja, hogy növekszik a bátorság. Hamar elfogytunk, de lassan emelkedik a jelenlevők száma.

            Számok, amelyek jellemeznek bennünket, mégis az igazi számokat csak Isten tudja! Mert nem a mi névjegyzékeinkből indul ki, nem lelkészi ajánlást kér. Nem kíváncsi egyházi adminisztratív kérdésekre. Valami mást vesz alapul! Belül lát mindannyiunkat úgy, ahogy a legjobb látásunkkal sem leszünk képesek látni. Nem azt kéri tőlünk, hogy mi állítsuk ki az üdvözülők névjegyzékét, hanem azt, hogy a földi számokon legyünk hűségesek, az igazi számokat Ő rögzíti!

            Bemutatkozó istentiszteletemen olyan igét vittem a gyülekezet elé, melyben számok vannak: ötezer, ötven és száz, öt és kettő és kimondatlanul az egy. A legfontosabb szám az egy, mert abból a sok egyből lesz az ötvenes csoportban ülő és így tartozik bele az ötezerbe!

            Te kedves Testvérem a legfontosabb egy vagy! Légy része az ötezernek! És légy része a mennyei Isten tudja, mennyinek együtt a többi egyel!

 

Drága Urunk! Az egyért és az egészért vállaltad a váltságot. Egyként és együtt legyünk ennek hírnökei! Ámen!

 

 

2020.07.16.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 30:9 Ne mutassatok be azon idegen illatáldozatot, se égőáldozatot, se ételáldozatot; italáldozatot se öntsetek arra!

 

A nem az Örökkévaló rendelkezéseinek megfelelő áldozatnak később is jelentősége van. A papok nem kényük és kedvük szerint mutatnak be áldozatot, hanem Isten rendeletének megfelelően! Az áldozati renden felül ötletszerűen, vagy más isteneknek (amelyek nem istenek) áldozni nem szabad.

            Indulatainkat és gyakorlatainkat kérdezi meg az ige. Vajon a mi hitgyakorlatunk, áldozathozatalaink Isten dicsőségére és a magunk épülésére vannak-e, vagy öncélú és látványos lelki akrobatikát valósítunk meg csak azért, hogy mások felett lelki meósok lehessünk önmagunk elhatározásából? Indíttatásunk valóban az, hogy megfeleljünk Isten rendeléseinek, vagy magunk akarunk rendelkezni Isten felett?

            Azt látom, hogy a bűneset utáni ember, vagy maga akarja irányítani Istent, vagy ha ez nem megy, akkor maga gyárt magának élettelen isteneket! Mennyi bűnbánatra van szükség egyéni életünkben, közösségeinkben emiatt! Kezelhető Istenre van szükségünk tényleg? Nem! Olyan Istenünk van- és ez jó így- Aki minket szeretne kezelni! Van miért! Megromlott életünk még egyfajta emberi realitásban sem lát tisztán, hol van attól világunk, hogy engedelmeskedne Istennek!

            Isten jót akar velünk! Ha nem elég bizonyíték erre Jézus Krisztus megváltói műve, akkor mi kell még? Úgy válaszolhatunk erre a megváltói tettre helyesen, ha uralma alá hajtjuk életünket!

 

Mindenható Atyánk! Bontsd le magunkból, vagy más dolgokból épített bálványainkat, hogy a Neked való engedelmességben teljesedjék ki az életünk! Ámen!


 

 

 

2020.07.15.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 29:45 Izráel fiai között fogok lakni, és Istenük leszek.

 

Micsoda ígéret!

Isten nem kizavarja a pusztába a népet, hanem osztozik sorsában. Óriási ígéret ez! A nép számára itt nyilvánvalóvá válhat/válhatna, hogy nem éhhalálra, szomjhalálra, ellenség kezére, vadállatok martalékára szánta a népet, hanem országot akar adni nekik! Itt, ezen a ponton lehetne legnagyobb a bizalom Isten iránt, hiszen az atyák Istene jelenlétét, személyes védelmét és vezetését ígéri.

            Van egy sajátos látás-problémánk! Ez pedig az, hogy a próbatételek közben gyakran lázadozunk, és utólag ismerjük el az Úr lépéseinket is vezető tetteit. Azt mondhatjuk, hogy sokszor utólag vagyunk okosak. Pedig Urunk azt mondja, hogy velünk van minden napon. Jobban bízzuk rá életünket! A legdrágább ígéretet bírjuk, hát legyünk merészek az isteni kézbe tenni életünk egészét!

            Visszatekintek és visszatekintünk ma feleségemmel huszadik házassági évfordulónkon. Jó visszatekinteni és meglátni Urunk vezetését, ahogyan találkozást munkált, ahogyan egybefont bennünket, megpróbált és megáldott. Húsz esztendő, melyet örömmel szemlélhetünk úgy, mint Isten vezetésének csodálatos megtapasztalását. Ha ad újabb húsz évet, bizalommal indulunk neki, mert oltalmában vagyunk és jelenlétében.

            Merjünk előre nézni Istenbe vetett bizalommal!

 

Mennyei Atyánk! Hálát adunk a megtett útjainkért, melyeken vezettél! Bizalommal adjuk jövőnket a Te kezedbe! Ámen!

 

 

2020.07.14.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 29:18 Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron! Égőáldozat lesz ez az ÚRnak, kedves illatú tűzáldozat az ÚRnak.

 

Áldozatok sokszínűsége bukkan fel újra és újra. Minden áldozatnak jelentősége van. Mindegyik valamiképpen rendezi a nép bűnszámlájának egy részét. Minden áldozat emlékeztet arra, hogy szükségünk van egy mindenkorra érvényes, egyetlen, megismételhetetlen áldozatra. Minden áldozat emlékeztet a Golgotára.
A kost ott látjuk a bokorba akadva, mikor Ábrahám Isten iránti hűségét még lelkében szülőségével vívódva is megmutatja. Ott van az Izsák helyett feláldozható kos. Micsoda felszabadulás ez: kos lehet az áldozat és nem Izsák!

Micsoda felszabadító érzés, ha a Golgotára nézünk, és ott látjuk a váltsághalált és a Báránnyal való naponkénti kapcsolatban az örök Isten szent zsákmányai lehetünk! Micsoda küldetés, hogy a Bárányéhoz nem fogható mértékben, de azért egy porszemnyit mi is áldozhatunk: odaszánhatjuk porszemnyi életünket!

            Ebben a kosban ott látom a távlatát az Isten Báránya feláldoztatásának! Azt a csodálatos távlatot, hogy az embert bűnéért nem elveszíteni akarja, hanem bűnbánatra és bűnbocsánatra juttatni. Nem belegörcsöltet a bűntudatba, hanem a bűnbocsánat szavával felment!

 

Könyörülő Istenünk! Köszönjük, hogy az egyetlen áldozatra tekinthetünk és életünk fakad abból az áldozatból! Ámen!

 

 

2020.07.13.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 28:41 Öltöztesd föl azokba testvéredet, Áront, meg a fiait. Majd kend föl őket, avasd fel tisztükbe, és szenteld föl őket, hogy papjaimmá legyenek.

 

Valahogy úgy éreztem azóta, hogy Isten elhívását kaptam, hogy nincs valami más, csak a lelkészi szolgálat lehetséges. A szentelés pillanataira 2005 novemberéből nagyon emlékszem. Bár nem a legalkalmasabb időpont a lelkészszentelést este megtartani, de mégis az esti Kálvin téri forgalom ellenére a templom védőfalai között az egész életre való odaszánás folyamatának nagyszerű pillanata történhetett meg. A lelkészszentelés éneke:                        

„Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!”

Így mondom, mert magam rég annak érezem.

Hadd járjak útadon, hadd várjam égi jódat

Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.

 

Így éreztünk akkor és így érzünk ma is. Az az este a maga maradandóságával a szívben-lélekben élő pillanat. A fogadalomtétel szövege visszacseng és elkötelez. Talán csak egy jelképes mozzanat, de a szolgálati autóm szélvédőjéről nem szedtem le az aznapi autópálya-matricát, mert a 2005-ös évszám emlékeztetett az eseményre.

Persze pihentető ma reggel a templomudvar lenyírása, de eközben is a lelkészi szolgálat fontosságát érzem. Érzem a törékenységet is. A pünkösd utáni hetekben nagyon jó volt, hogy „szakmai házassággal” (Karasszon Dezső professzor úr szóhasználata felénk) ajándékozott meg az Úr! A szolgálat átadható volt a betegágyon, de növelte a fájdalmaimat, hogy nem mehetek, nem tehetem, amit kell. Szentháromság-vasárnap ágyban és párnák közt laptopról nézett istentisztelete erősített meg abban, hogy minél hamarabb újra szószék közelében lehessek!

 

Egyetemes papságunk azt is jelenti, hogy minden egyes hívőnek lelkészi szerepe is van! Ez sem tehető le! Gyakorolni kell a környezetünkben!

 

Mennyei Atyánk! Kérünk a keresztyéni és szolgálatbeli elköteleződésért és azért, hogy előtted tett fogadalmainkat megtarthassuk! Ámen!

 

 

2020.07.12.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 28:29 Hordozza Áron Izráel fiainak a neveit a szíve fölött a döntések közlésére való hósenen, amikor bemegy a szentélybe. Állandó emlékeztető legyen ez az ÚR színe előtt!

 

A hósen-táblán tizenkét drágakő. Izráel tizenkét törzsét jelöli. Nekem ez a tábla nemcsak a papi sorsvetés jele, hanem sokkal inkább azé, hogy Isten számon tartja népét. De számon tartja az újszövetségi népét is. Számon tartotta a tizenkét tanítványt, az ősegyházat, a középkor, újkor egyházát és számon tartja a ma egyházát- minket is! Számon tart az Úr! Ezt már az ószövetségi gyakorlatba is bele helyezi. Sőt már korábban kezdődik, ott, amikor Ádámot keresi az Éden kertjében. Aztán számon tartja az ősatyákat, majd egy népet a sok közül. Számon tart egyént és közösséget. „Tud, mint tőle készült művet Minden dolgot egyenként, Szálanként lát minden füvet És minden port szemenként.” 268.d.

            Nem minden számontartásnak örülünk a hétköznapokban. Bár, ha az ember nem sántikál rosszban, akkor nem zavarnak a térfigyelő kamerák. Mégis azt látjuk, hogy a neten keresztül talán túl sokat tudnak rólunk. De Isten gondviselő számontartását nem így éljük meg! Nagy kegyelem az, hogy tud rólunk. Tudja elesettségünket, belső lelki állapotunkat, csüggedésünket, örömünket, bánatunkat. Jó ez nekünk, mert nem hagy magunkra, szeretetével körülvesz bennünket, védelmébe vesz bennünket.

            Isten mennyei hósen-tábláján tud rólunk mindent: bukásainkat és helytállásunkat egyaránt ismeri. Emberi természetünkből adódóan mi képtelenek vagyunk arra, amire Isten képes. Ő ugyanis képes tudni rólunk, egyéni és közösségi életünkről!

 

Kegyelmes Istenünk! Számon tartott gyermekeidként adunk hálát megőrzött, megtartott életeinkért! Ámen!

 

 

2020.07.11.

 

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 28:3 Beszélj minden hozzáértő emberrel, akinek művészi képességet adtam, és készítsék el Áron ruháját, hogy papommá szentelhető legyen!

 

Az egyházművészet születése.

Isten bizonyos embereket nagyobb kézügyességgel, és ami ennél is több, különös látással áld meg. Bár én magam nem bírok ilyen tehetséggel, de nyitottságom az egyházművészet régi, vagy mai alkotásai iránt igen nagy. Fontos az a környezet, ahol az istentisztelet zajlik. Népünk még a „nádfedeles pajtát”, a „sár alkotmányt” is gazdagon díszítette, jelezve, hogy sem a második parancsolat, sem a reformáció felismerései nem tiltják a művészet jelenlétét a kultuszban. Amit Istennek szánunk, azt igyekszünk a legszebbé formálni. Persze sok kazettás mennyezet sorsát a kultuszi tér állítólagos teológiai letisztulása pecsételte meg.

De ha a művészi kiteljesedés nem megy a használhatóság rovására, akkor érték születik.

            A tehetséges gyülekezeti tagjaink keze munkája az egész gyülekezet igényéről és hozzáállásáról beszél. Nálunk megtapasztalható a templomunk számára asszonytestvéreink által készített terítő-garnitúrák sokszínűsége és különböző alkalmakra használhatósága. Hímzések gyönyörű burjánzása úgy, hogy mégsem viszi el a figyelmünket az Igéről. Felöltözik tőle a templomunk!

            Istentiszteleteinken sokat énekelünk és nagyon fontos énekkarunk szolgálata is. Ha mindez hiányozna, akkor színtelenebb lenne az istentiszteletünk. Mindazzal, ami az Istentől kapott tehetség, átgondoltan élve méltó hellyé válhat a templom és méltóképpen készülhetnek a szívek. Lehet feldobni gyermeki alkotásokkal egy hittanos-termet. Csányoszrón Csikesz Sándor mellszobra a templom udvarában emlékeztetett egykori lelkipásztorra, egyetemi tanárra. Kopjafák, emléktáblák, szobrok, ha nem kultuszi jelentőséggel bírnak, keresztyén értékrendünkről beszélhetnek, melybe a tartalom mellé a forma is belefér.

 

Mennyei Atyánk! Szeretnénk minden tehetségünkkel Téged dicsérni! Szavainkkal, énekünkkel, ki-ki a maga művészi látásával dicsér mindörökké! Ámen!

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.10.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 28:2 Csináltass szent ruhákat testvérednek, Áronnak, hogy méltóságteljes és ékes legyen!

 

Takács Béla a Magyar református lelkészek öltözete című, a Hernád Kiadónál megjelent könyvében kimerítően ír a református lelkészek öltözetéről. Talán itt megengedhető, hogy néhány szót ejtsünk arról, hogy az általunk ismert palást nem Kálvin válláról került át a vállainkra. Még csak nem is olyan ősi, mint ahogy gondolnánk. Nyilvánvalóan egy férfiakra tekintettel levő lelkészi ruhadarab, melynek folytatása is lett volna az alá felhúzott egyenruha képében. A föveg, mint a palásthoz illő fejfedő szintén magyaros jelleget tükröz. Van-e értelme ma lelkipásztori öltözetnek? Én határozottan igent mondok!

            Senkit nem ítélek el, hogy mit vesz fel alá! De én kihagynám a színes vagy mintás nyakkendőt, nőknél a feketétől eltérő színű ruhát. Egyébként is, törvényeink szerint ezek „öltözködési szabálytalanságok”-szerintem. Bár én a bocskait le nem veszem, mégsem egy református lelkészi stylist szeretnék lenni! Pusztán az érdekel, hogy miért húzzuk fel mégis! Azért, mert ezáltal igyekszünk hangsúlyozni, hogy a testünket eltakaró öltözet az énről az Úrra terelheti a figyelmet. Olyan, mint a templom körül a kerítés, előkészít arra, hogy méltóképpen lépjünk be a templomkapun! Számomra a palást olyan öltözet, mely terhet rak rám! Szent terhet! A szolgálatot! Persze szolgálatban maradok palást levétele után is! Érzékeltesse egy példa! Egy lelkipásztor az ötvenes években, amikor fontos üzeneteket (Pl: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik:-) kellett körlevelek formájában felolvasni. Az igehirdetést palástban végezte, a körlevél felolvasásának idejére levetette a palástot és ezzel a gesztussal érzékeltette, ez nem az igehirdetés része.

            Nem szeretném, ha egyszer lazítanának a palástviselésen! Hordják csak lelkipásztorok szolgálatuk alatt és emlékeztessen a küldetésre, melyre elhívattunk. Emlékeztessen Illésnek Elizeus hátára tett palástjára! Emlékeztessen az Isten ügye melletti elköteleződésünkre, mely válasz volt a hívására: Ímhol vagyok én, küldj el engemet! Ézs. 6,8

 

Kegyelmes Istenünk! Szent öltözetért imádkozunk! Az üdvösség fehér ruhájáért, melyben a mennyei utcákat járjuk majd! Ámen!

 

 

2020.07.09.

 

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 28:1 Te pedig hívasd magadhoz Izráel fiai közül testvéredet, Áront, fiaival együtt! Ők legyenek a papjaim: Áron, valamint Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár, Áron fiai!

 

Valamikor teológus korunkban egy, már szolgálatban lévő fiatal lelkipásztor azt mondta, hogy lassan túl sok lelkészt képeznek, nem lesz annyi lelkészi állás, ahány lelkész szolgálati helyet keres. Igen a hivatás! Nagy kérdés ez. Van-e elegendő lelkipásztor? Lehet-e túlképzés belőle? Emberi kutatásoknak engedelmeskedjünk, vagy elhívásunknak? Vajon demográfiai változások határozzák meg, hogy hányan készülnek lelkészi szolgálatra, vagy Isten hívása? Azt gondolom, hogy a hivatás válságban van! Minden hivatás! Válságban van a kétkezi munkás, a földműves, az értelmiségi, a lelkész, a tűzoltó, a katona, a vadakat terelő juhász hivatása, egyszóval mindenkié! Válságban van mindaddig, míg csak megélhetését helyezi rá és nem az életét!

            Az a mester él a hivatásának, aki addig gondolkodik és cselekszik, míg újra elindul a gép. Az a földműves él hivatásának, aki minden egyes kalászért ugyanazzal a szeretettel dolgozik. Az a pedagógus él hivatásának, aki a gyermek erősségeit erősíteni akarja, gyengeségeit fejleszteni. Az az értelmiségi él hivatásának, aki képes új ismeretekre alázatos, hosszú munkával eljutni. Egyszer néhány percem volt a házunk előtt egy kiszáradt díszfa kivágására egy életlen kisbaltával. Egyszer csak megállt előttünk egy autó. A sofőr kiugrott láncfűrésszel a kézben. Néhány berregés és kint a fa darabokban. Köszönetemet nem várva szállt be a kocsijába. A pólóján tűzoltóság felirat. Azt hiszem ő a tűzoltó! Aztán egy sírásót látok magam előtt a kihányt földre fektetett pallón állva, amint velem mondja az Apostoli Hitvallást! Ez is hivatás!

            Válságban a hivatás? Pedig érdemes Isten hívására bárminek elszegődni, aminek Ő látni akar!  Ott nem ímmel-ámmal, hanem teljes erővel tevékenykedni az Úr vezetése alatt!

 

Mennyei Atyánk! Erősíts meg minden embert hivatásában, hogy erejét és tudása legjavát mindenki a Te dicsőségedre és embertársai javára fordítsa! Ámen!

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

2020.07.08.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 27:20 Te pedig parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest.

 

Parancsold meg!

Szószékekről hirdetésben kérések hangoznak el. Nem parancsoljuk, csak kérjük a süteményt a gyerektáborba, adományt valamilyen célra és a többi kérés sem parancs. Mindig van, aki meghallgatja és cselekszik. Városon is és falun is tapasztalatom, hogy bőséggel cselekednek. Kértem két kezet, jött tizennégy. Hirdettem a süteményt, senki nem maradt éhen. Kértünk egyszer mosógépet rászorulónak, fél kilenckor hirdettem, tízkor már nem kellett hirdetni!

            Minden önkéntes adomány és önkéntes munka mellett vannak hitéletünkben parancsok. A parancsot pedig nem szoktuk mérlegelni! A magyar nyelv értelmező szótára szerint: Meghatározott cselekvésre, magatartásra való felszólítás, amelynek teljesítését a felszólító személy elvárja, sőt ki is kényszerítheti. A parancs teljesítése tehát nem lehet kérdéses! Hitéletünk tele van olyan paranccsal, melyet teljesítenünk kell! De rossz-e ez? Meggyőződésem, hogy ez javunkra van! Isten parancsai felénk nem azért hangzanak, mert Ő nem szeret bennünket! Azért hangzanak, mert szeretetével meg akar óvni azoktól az élethelyzetektől, melyeket parancs ellenére cselekednénk és életünk kárára volna.

            1János 4,21Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.

Hit Jézus Krisztusban.

5,1Mindenki, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentől született, és aki a szülőt szereti, szereti szülöttét is. 2Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, hogy szeretjük Istent, és megtesszük parancsait. 3Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek.

 

Kegyelmes Istenünk! Várjuk parancsaidat engedelmes szívvel! Bocsásd meg nekünk, ha parancsaid ellen lázadtunk szívünkben! Kérünk, vezess bennünket az engedelmesség útján! Ámen!

 

 

2020.07.07.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 27:9 Készíttesd el a hajlék udvarát is! A déli oldalon legyen szőnyegfala az udvarnak sodrott lenfonálból. Száz könyök hosszú legyen ezen az oldalon.

 

Udvar. Sokáig a templomudvarban a takarítani valót, a fűnyírást láttam! De valami történt idén húsvét másnapján. Egy bátortalan, de szükséges istentisztelet külön kehellyel, a templomlépcsővel, mint szószékkel. Egymástól távol a székek és mégis jelzik, hogy együtt akarunk lenni és ebben még gonosz vírus sem akadályozhat meg. Udvar, mely elnémult, akkor megszólalt! Szólt ének, imádság, Ige!

            A Szent Sátor udvara nem hatalmas terület, de szőnyegfalaival is jelzi az isteni elhatározással egybehangzó emberi igényt a szent terület körülhatárolása és a hajlék iránti vágyakozás irányába. Zsoltárok 84:2 (84:3) „Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.”

Ha vendégségbe megyünk, akkor nem szeretnénk az udvaron maradni. De Isten hajléka iránti vágyunkat jól kifejezi, hogy még az udvar iránt is vágy fogalmazódik meg.

            A zarándok embernek megpillantani messziről a Templomot már felemelő és erőt megsokszorozó érzés. Nagy erő érkezik a lábakba, melyekben már sok kilométer van. A Templom látvány már erejévé lesz a zarándoknak! A lakóhelyére hazatérő ember a templomtornyot messziről meglátva már otthon érzi magát!

            Beszélünk lelki otthonról. Igen azt szeretnénk, hogy valahány gyülekezeti terem, templom, templomudvar lelki otthon legyen! Egy gyászoló a lépcsőházban szemléli a konfirmációs csoportképeket. Majd megjegyzi: annyian voltunk, hogy tele volt az alagsori terem! De jó lenne, ha mindenki lelki élménnyel gazdagodhatna ingatlanjainkban!

 

Mennyei Atyánk! Nyári táboraink idején könyörgünk azért, hogy lelki találkozások terévé válhassanak épületeink és udvaraink! Ámen!

 

 

2020.07.06.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 26:33 Akaszd a kárpitot horgokra, vidd be a bizonyság ládáját a kárpit mögé, és a kárpit válassza el a szentélyt a szentek szentjétől!

 

A Kárpit. Nem feltétlenül az -nem is lehet-, amelyik kettéhasad, de jogelődje annak. Eltakarja az emberi szemnek túl sokat. A szentet szentként őrzi meg és nem engedi a hétköznapokba. A Szentek Szentje el van fedve a szemek elől. Papok járhatnak be oda szigorú rend szerint. Valahogy le kell határolni a Szentek Szentje, mint Isten jelenlétének helye ajtaját. Hiszen otthon is becsukjuk az ajtót!

            „És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt,” Jézus Krisztus halálánál olvasunk erről! Isten keze szaggatja meg gyászában a templom „ruháját”. Vagy inkább valamiféle nagy közbevettetés szűnik meg, olyan, melyet, mint elválasztó vonalat az ember nem tudott felszámolni, de Isten megtette helyette. A kárpit nem választ el többé!

            Krisztussal megnyílt valami. Én vagyok az ajtó-mondja magáról. Mi ezt az ajtót nem találtuk korábban. El volt rejtve előttünk. Nyithatatlanul be volt zárva előttünk. Ám most nyitva. Az Isten eljött a mi világunkba, hogy minket magával vigyen az ő világába. Kinyílt az út előttünk!

 

Kegyelmes Istenünk! Míg mi feléd annyi utat lezártunk, Te utat nyitottál felénk! Köszönjük Neked, hogy van utunk, melyen keresztül Hozzád juthatunk! Ámen!

 

 

2020.07.05.

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 26:1 A hajlékot tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!

 

 

 

Csanádi Imre:

 

Egy hajdani templomra

 

 

 

Nádfödeles pajta, sár-alkotmány lehetett, 

 

mégis szentegyháznak ékesen neveztetett; 

 

áldott áhitatra 

 

magába fogadta 

 

a kis gyülekezetet. 

 

 

 

Csak az első versszakot idézem, és nem hasonlítom a pajtaszerű templomot mindenben a díszített Szent Sátorhoz. De egyben igen! Mind a kettő törékeny-tünékeny alkotmány, szent tojáshéj, ami kincset rejt. Csanádi Imre „toprongyos prédikátor” és a díszes öltözékben szolgáló Áron-utód ugyanolyan törékeny cserépedény. Volt kísérlet lelkészi egyenruhára és volt, hogy egy egyházmegye lelkészei közül csak néhány tudta megvenni. De ugyanannak az Úrnak szolgái. Törékenyek vagyunk. Itt-ott halljuk, hogy hűséges gyülekezeti tagjaink és lelkipásztor testvéreink hanyatlanak sírba. Törik el a cserépedény. De amíg egész kincset hordoz, Istentől valót. Leesik a cserép a templomról, de hangzik az ige. Tünékeny-múlékony külsőségek között Örök Ige hangzik és életeket formál át!

 

Hol vannak azok a sátorlapok? Hol van az a nádfedél?

 

Az Ige Ige maradt és nem változik!

 

 

 

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy nem erőre, hanem gyengeségre adtad nagy dolgaid hordozását! Hozzuk a mi gyengeségünket, hogy küldetéssel áldj meg minket! Ámen!

 

 

2020.07.04.

 

 

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]-->

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 25:30 Tégy elém az asztalra mindenkor szent kenyeret!

 

Az ember számára a kenyérkérdés fontos kérdés. Itt azonban nem a megélhetésről van szó, hanem a szent kenyerek asztaláról. A kenyér hordozhat valamit a szentségből, szent feladatra lehet elkülönítve.

 

            Sokféle kenyeret ismerünk és én egyre több embert, aki nem eszik kenyeret. Még így is alapvető élelmiszer. Bár elkövetnek vele sok mindent. A szeletelt kenyér egyszer ehető, aztán megpenészedik. Sokan kidobják a szemétbe a megmaradt kenyeret. Néha ehetünk finomat is. Egyszer Visnyeszéplakon olyan kenyeret ettem, melynek egy szelete házi joghurt mellett felért egy nagy vacsorával.  A kenyér azért mégis kell.

 

            A szent kenyerek asztalán lévő kenyér nem a hétköznapi fogyasztásra van. Mégis emlékezhetünk egy történetre, ahol Dávid Saul elől menekülve partizáncsapatával a nóbi templomban a szent kenyerek asztaláról kapta meg a kenyeret Ahimelek paptól. (Egyébként Góliát kardját is a templomból adta ki Ahimelek Dávidnak)

 

            A kovásztalan kenyér a szabadulás jelképe és „sákramentuma”. A kovásztalan kenyér a páska idején a pusztába vihető, élesztő anyagot nem tartalmazó kenyér volt, melynek roppanása a megtöretett test megtöretését jól jelezte. Nem véletlen, hogy „kenyeres” sákramentumunk éppen a páska-vacsorán szereztetik.

 

            Még a hétköznapi kenyér is figyelmeztethet. Egyszer, helyettesítő szolgálatom során húsvéti úrvacsorás istentiszteletre kellett mennem egy templommal is rendelkező ámde rendkívüli módon leszórványosodott faluba. Kenyér, bor, kehely és tányér-ellenőriztem megérkeztemkor, de szomorúan láttam, hogy a befőttes üvegből kifolyt a bor, a kenyér elázott. Helyben szembesültem, hogy a helyiek a templomot nem tudják kinyitni. A templomot piros deszkás padokkal pótoltuk. Valakitől kértünk egy szelet kenyeret, a bor meg nagyrészt menthető volt. De nagyszerű az a szelet kenyér és soha sem feledem el, hogy hogyan lett abból a kenyérből az Úrtól életre szóló vacsora!

 

 

 

            Éltető Istenünk! Hálát adunk a mindennapi kenyérért, mely sokaknak talán természetesnek tűnik mindaddig, amíg van! Köszönjük, hogy ezzel a hétköznapi jellel emlékeztetsz az értünk megtöretett testre, megváltásunk árára! Ámen!

<!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.03.

 

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 25:14 Dugd a rudakat a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen a láda azokon!

 

A láda hordozható! Sőt hordozni kell! Önmagában lehetne úgy is értelmezni, hogy hordozásra szorul, lehetne ez a gyengesége. De egyszersmind az ember is cselekvően benne van a szövetségben. A Templom és berendezése adományokba és munkába kerül. Ki tudná a számlát minden téren összeadni. De az embernek tennie kell valamit az Istennel való kapcsolatáért. Hordozni, ha úgy tetszik cipelni, kell valamit, hogy az ember a cél irányába haladjon.

 

            Keresztyén szavunk súlyos szó, emelni kell! Legfontosabb feladatunkra mutat rá: Krisztust kell hordozni, de nem életünk karosszériájára felragasztott matricaként, hanem úgy, hogy áthat bennünket. A kereszt hordozása azt jelenti, hogy azonosulunk azzal, aki bennünket a kereszt hordozására hívott el. Jézus Krisztus azonosult velünk/velem, amikor a keresztet vitte a Golgotáig. Bemutatkozott úgy, mint aki hordozó Isten. Bemutatkozott úgy, mint aki azonosuló Isten.

 

            A kérdés, hogy lesz-e aki hordozza a ládát? Lesz, tudjuk a Szentírásból. A mai kérdés, hogy lesz-e, aki keresztet vállaló és hordozó ember lesz? Erre pedig azt mondhatjuk: Uram, Te tudod! Vállalások nélkül nem képzelhető el az egyház. Gondoljunk csak bele, hogy mi vállalása lehet annak a gyülekezetnek, melynek templomában a törmelék apraját nem söpörték ki a padok közül, hanem „elegánsan” egy szőnyeget terítettek rá. Egy példa millió elbukásunkból, és mégis hiszem, hogy lesz, aki felvegye a keresztet! Lesz, aki Krisztus hordozó lesz. Lesz, aki azonosul azzal az Úrral, aki azonosult velünk!

 

            Miután Isten munkájában hiszek, ezért hiszek az általa elhívott kezekben, lábakban és szájakban, egyszóval a Testvérben!

 

 

 

            Kegyelmes Istenünk! Hálát adunk azért, hogy kijelölöd azokat, akik azonosulnak küldetésükkel! Add, hogy minél többen lássák meg szolgálatuk keresztes útját, hogy cselekvéssé váljon a szó! Ámen!

<!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} </style>

 

 

2020.07.02.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 25:10 Készítsenek egy két és fél könyök hosszú,

másfél könyök széles és másfél könyök magas ládát akácfából!

 

            Egy láda! De micsoda láda! Úgy fogják hívni: a Szövetség Ládája. Mívesen kell elkészíteni és kerubokat kell a fedelére állítani. Tartalma a két kőtábla lesz, meg még néhány dolog a nép történelme során. Ilyen láda nincs lakásokban. Pedig szeretjük a ládákat. Azokból ugyanis régmúlt idők távola tárul fel. Egynéhány ládában néhány elsárgult papírt találunk, melyeket, ha megvizsgálunk alaposabban, akkor fontos információ van rajta. Elrejtett földi kincsek tárolója a láda. Ebben a ládában azonban Szövetséglevél van Istennel. Ezt a Szövetséglevelet már ismerjük. A láda és tartalma a szövetséges Istenre mutat, bizonyos értelemben jelenlétét mutatja.

            Az Újszövetségnek másfajta jelzése van. Élő jel, aki nem helyhez kötött, mint a történelemben valahol elvesző láda. Élő jel, aki gyermekként született erre a világra. Törékenynek tűnt és menteni kellett, majd felnőve színre lépve szavai és tettei egy irányba mutattak, a megváltás felé, a szabadítás irányába. Hűséggel vállalta a messiási küldetést személyválogatás nélkül mindenkiért. Minden népekből egy kiválasztott sereget gyűjtött egybe. ezt mi egyháznak nevezzük. Elpusztítani próbálták és Ő annál jobban él. Törvények és elgondolások vasrácsaival börtönözték be és mégis Ő uralkodik. Kereszten gúnyolták és Ő ezekért /értünk imádkozott. Világot akartak neki adni és az mindig is az övé. Titokzatos volt és mégis élő Kijelentés. Ma is itt van életünkben. Nem semmisítheti meg a történelem.

            Újszövetségünk szent jelét engedjük szívünkbe, engedjük életünk teljességébe!

 

Kegyelmes Istenünk! Nem címkének tekintjük keresztyénségünket, hanem hisszük, hogy a Te elhívásodból vagyunk azok! Kérünk, erősíts meg bennünket ennek ismeretében! Ámen!

 

 

 

2020.07.01.

 

Mózes 2. könyve, a kivonulásról 25:9 Egészen úgy készítsétek el, ahogyan megmutatom neked a hajlék mintáját és az egész fölszerelés mintáját!

 

Kívülről is sok esetben tudunk egy templomot társítani egy felekezethez, és sokkal könnyebben belülről. Református templomainkat itt Baranyában jól tudjuk illeszteni korszakokhoz. Sok templom –„türelmi rendeletes”, mások szabadabb időben épültek. Sajátos színt jelentenek a közelmúltban épült templomok. Csak egyet emelek ki, a Pécs-kertvárosi templomot, ahol a kazettás mennyezet vezet vissza református múltunkba és a jelenbe emeli azt!

            Azt a templomot, amelyről az Igében szó van maga Isten tervezte. Talán megfigyeltük már, hogy a Szent Sátor és utódja a jeruzsálemi Templom egészen jól rekonstruálható, mert a Szentírás egész pontos leírást ad róla. Ha a rekonstrukciós rajzok és a modellek kis mértékben különböznek is, a lényeg ugyanaz. Isten olyan lakóhelyet készít magának, ahol mindent maga rendez el. A Szentek Szentjére koncentrálunk először, mely legbelül van és a ládán elhelyezett kerubok Isten jelenlétére mutatnak.

            A szív templomával is hasonló dolog kell, hogy történjék. Sokan csak a tornácon engedik leülni az Urat! Nem hívják be tovább. Csak megérinttetik életüket általa és tőlük Jézus már mehet tovább! Mintha megelégednének azzal, hogy az Úr csak távolról intsen. Pedig a szív a legbelső zugával is lakóhely, a Szentek Szentje kell, hogy legyen! Ha Isten megcselekszi azt a csodát értünk, hogy ezernyi, milliónyi szívben egyszerre ott tud élni, akkor mi is megcselekedhetjük azt, hogy nem hagyunk zárt ajtót előtte!

 

1. Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,

Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz.

Mi mondjuk, hogy miénk vagy, te vagy a név, a jel:

Ó, szégyen, hogy te légy az, akinek várni kell.

 

2. Ó Jézus, most kopogtatsz, sebhelyes még a kéz;

Könnymarta kedves arcod oly búsan intve néz.

Ó áldott, drága jóság, mely ennyit tűrve vár!

Ó, bűnök szörnyű bűne, mely téged így kizár!

 

3. Ó Jézus, szólsz, s a szívhez a szó szelíden ér:

„Így bánsz velem? teérted hullt testemből a vér!”

Bús szégyennel behívunk, az ajtónk nyitva már.

Jöjj, Jézus, jöjj, ne hagyj el, a szívünk várva vár!

 

 

 

blank