2011-10-12 11:03:25

AZ ÍGÉRET

 

            Ha Istenre gondolunk, mindannyiunknak rossz a lelkiismerete. Mert egészen jól tudjuk, hogy mit akar tőlünk az Isten és azzal is tisztában vagyunk, hogy azt, amit Ő követel, nem tesszük meg. Tudjuk, hogy engedetlenek vagyunk. De éppen azért, mert ezt tudjuk, tesszük meg azt, amit tennünk nem szabad: elmenekülünk Isten elől, elrejtjük magunkat Előle, akár csak Ádám és Éva bűnbeesésük után. Isten törvénye kerget el bennünket Istentől-, azaz sokkal inkább: a saját rossz lelkiismeretünk űz el Tőle. Nem féljük Istent, hanem magunkat féltjük tőle. Ezért van az, hogy a rossz lelkiismeret éppen az, ami közöttünk és Isten között áll. Az, ami minket nem enged odamenni Istenhez. A rossz lelkiismeret és az Isten törvénye összetartozik. Rossz lelkiismeretünk van, mert ismerjük az isten törvényét. Azonban az az isten, akit mi csak a törvényből ismerünk, éppenséggel nem az igazi Isten. Az igaz Isten nem azt mondja először, hogy: ezt kell tenned, hanem azt: Én vagyok. Nem azzal kezdi, hogy: ne legyenek neked más isteneid, hanem azzal: Én vagyok az Úr, a te istened, ki tégedet kihoztalak Egyiptomból, a szolgaságnak házából.

            Az Isten mindenekelőtt nem törvényadó, hanem életadó Isten. Nem az a fődolog, amit követel, hanem az, amit ajándékoz.

            Mint teremtő, Ő ajándékozza nekünk az életet, a világot minden javaival és rendelései az Ő ajándékai. Ajándéka az, hogy van férfi és nő, akiket olyan csodálatosan egymásért teremtett, hogy csak az egymásnak való önátadásban lehetnek boldogok. Azért szent a házasélet, mert az isten csodálatos ajándéka. Isten nem azért ad parancsokat, hogy megmutassa, hogy tud parancsolni. Parancsai nem egyebek, mint rendeléseinek- ajándékainak- megvalósító magyarázatai.

            Minden parancsolat értelme ez: ne zavard azt, amit isten oly csodálatosan neked ajándékozott. Mivel az élet Isten felséges ajándéka, szent az. S a parancsolatok, hogy mint egy gyönyörű kert kerítése, megoltalmazzák azt a kíméletlen, nyers támadások ellen. Isten parancsolatai, az ajándékok miatt adattak.

            De tovább kell mennünk. Isten nekünk ennél többet akar ajándékozni. Azt, hogy ezt az élet istennek, a Teremtőnek ajándéka, többé vagy kevésbé a pogányok is tudják. Azonban azt, hogy Ő nekünk a felett és ezen kívül még valami sokkal nagyobbat akar ajándékozni, már nem tudják: az a Biblia üzenete. Isten nem mondotta meg egyszerre, hogy mivel akar bennünket megajándékozni. Ezt rendre-rendre, egymás után leplezte le, mindig világosabban, érthetőbben. Ez a folyamat Ábrahámmal kezdődik el: a te nevedben megáldatnak a föld minden népei. Hogy az Ábrahám megáldása tulajdonképpen mi az egész világra nézve,- azt Ábrahám még nem tudja. Azonban az ígéret az övé és Ábrahám hitt az ígéret szavának. Megjelenik benne az igazságosság ama csodálatos királya és a békének az az országa, melyről Ézsaiás próféta azt mondja, hogy igazságosság fog uralkodni benne a jogtalanság helyett, s élet támad a romlás helyén, a népek között béke lesz, s nem háború, és békesség lesz még az állatok között is. de a hajnal fénye egyre nő. Jön Jeremiás, ajkán egy új szövetség ígéretének Isten adta Igéjével. Ez a szövetség többé már nem csak a szó külsőleges értelmében igazságosság és békesség, hanem a bűnök bocsánata és Istennel való békesség lesz, melyben Isten törvényének parancsoló kényszerítésére nincs többé szükség, mert a jó emberek szívébe van írva. És mindenekelőtt: isten maga is csodálatosan együtt lesz az Ő népével és ők valóban népévé lesznek. És ekkor utolsóként, mint a reggel fényessége napkelte előtt, megjelenik az Újtestamentum az Ótestamentum szívében: isten eljövendő szolgájának ígérete, ki a nép vétkét magára veszi, betegségét hordozza és szenvedése által engesztelést szerez az emberek bűnére. (Ézsaiás 53. r.)

            Ez a bibliai üzenet: nem az, amit Isten tőlünk akar, hanem az, amit Ő érettünk akar; nem amit tennünk kell, hanem amit Isten tesz és ad. Isten törvénye mindenütt megtalálható, de ígérete csak a Bibliában van meg: az az ígéret, hogy Isten az ő beteg, pártütő népéhez tér, hogy meggyógyítsa. Az „Üdvözítőről”, az üdvözítő, megszabadító, megbocsátó és megváltó Istenről szóló üzenet. Ez az ígéret a tulajdonképpeni Isten Igéje.

            Csak így értheti meg az ember Isten parancsát. Isten csak azt akarja tőlünk, hogy hagyjuk, hogy Isten megajándékozzon az élettel, még pedig nem csak azzal az élettel, mely a halállal megszűnik, hanem az Ő halált nem ismerő életével. Az, hogy engedjük, hogy megajándékozzon az élettel, nem más, mint, hogy hiszünk Benne, az üdvözítő, megváltó Istenben! A tízparancsolat kezdetét csak az ígéret beteljesedéséből kiindulva érthetjük meg igazán. Én vagyok az Úr, a te istened, ki téged kihoztalak a szolgálat házából,- mert, hogy micsoda a szolgálat háza és hogy Isten hogyan hozott ki abból minket, azt mondja el nekünk a Jézusról, a Megváltó-Királyról, a „Krisztus”-ról, a Megmentőről szóló üzenet.

 

DR. BRUNNER EMIL

A ZÜRICHI EGYETEM TANÁRA

blank